„Amíg számunkra egy ember fontos, addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása – a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye -, akkor már megalkuvásról van szó. Ez is vállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.”
(Popper Péter)
Teljesen egyetértek Popper Péterrel. Sajnos sokan összekeverik a dolgokat, sokan gyávák és sokan a kifogásokba kapaszkodnak.
